STANISLAS   KOSTKA   ALAPÍTVÁNY

- Az európai testvériség szellemében -

Avril 2009.

Belgium-Magyarország

Merci à Petra Ladocksy et à Zsuzsa Diana Kajan de la FSK-Magyarorszag, qui ont assuré la traduction hongroise de cet article. L’une et l’autre étaient étudiantes boursièresde la F.S.K. en 2008-2009 à l’Université Catholique de Louvain-la-Neuve, Belgique. Petra y a poursuivi un Master en Communication Multilinge,Zsuzsa Diana un Master en Sciences Politiques.

A belgiumi-luxemburgi és magyar jezsuita tartomány kezdeményezése

2008. november 10-ikén Daniel Sonveaux Atya Dél-Belgium és Luxemburg régió tartományi főnöke levelet intézett rendtársaihoz, melyben a 35-ik Általános Rendgyűlés dekrétumait mutatta be. Röviden szólva kiemelte a rendeleteket, és buzdított… elolvasásukra.

Az ötödik dekrétum egyik sorára lettem igazán figyelmes. Kérdés formájában jelentette ki:

"Mi lenne ha Európa egyre inkább apostoli területünkké válna?"

Talán a felszólítás tömörsége volt, ami felrázott… levertségemből. Ha már a kérdés felvetődött, miért ne tennénk próbát a válaszadásra.

Ha a Berlini fal leomlása, és a Balkáni konfliktus két évtizeddel ezelőtt, a Horvátországban kialakult társadalmi helyzetre, egy pragmatikus válaszhoz vezetett, nem ösztönöznek-e ezek az események újabb közreműködésekre Közép-Európában?

A horvát válság már 1991 elejétől szolidaritást váltott ki, főként liège-i régióban. A belga déli jezsuita tartomány segítő akciókat szervezett a liège-i Collège Saint-Servais-ben az angleur-i Gramme Intézetben, valamint a godinne-i Collège Saint-Paul-ban, melyek lehetővé tették 4000 tonna élelmiszer, ruha, gyógyszer szállítását a háborús területekre, három építkezés megvalósítását belga önkéntes egyetemistákkal, 25 családi ház tetejének újraépítését Grudában (Konavle), és egy tanulmányi ösztöndíj létrehozását egy különösen nehéz helyzetben lévő többgyermekes család megsegítésére. Ezek a kezdeti tapasztalatok ösztönöztek minket további segítségnyújtásra Indiában, Haitin, Kongóban, Erdélyben, és Magyarországon.

Így született meg a Fraternité Stanislas Kostka  (F.S.K), és az 1991-es tapasztalatok 1994-ben a szervezet jogi alapokra helyezéséhez vezettek. A kezdetektől fogva bátorított, és felkarolt minket a jezsuita média Belgiumban, és Rómában: Annuaire S.J. 2004, Ensemble de la World Union of Alumni Old Boys, les Nouvelles et les Échos de Belgique stb.

Az F.S.K.  első tizennyolc évében 50 "F.S.K. - s" diákot fogadtunk Közép-és Kelet-Európa nyolc országából, hogy ösztöndíjjal Belgiumban folytathassák tanulmányaikat a felsőoktatásban.: Horvátország (1), Litvánia (2), Magyarország (34), Lengyelország (3), Románia (5), Oroszország (1), Cseh Köztársaság (3), Ukrajna (1). A diákok különböző képzéseken vettek részt: Európai jog, Nemzetközi jog, Mérnök, Marketing, Bölcsészettudományok, Közgazdaságtan, Teológia, és zenei tanulmányok a Királyi Konzervatóriumban. Összesen 79 évnyi felsőoktatási képzés a következő belga egyetemeken: CRM, HEC, HEMES, HERB, FUNDP, FUSL, UCL és ULG. A képzést kilencen Grande Distinction, tizenketten Distinction-al végezték el.

Magyarországon, főként 1999 óta, két rendtárs, Kiss Ulrich és Nemeshegyi Péter segítettek az információk terjesztésében, valamint a leendő ösztöndíjasok kiválasztásában : a tevékenységnek igen pozitív visszhangja volt, mert 34 F.S.K.- s fiatal (az F.S.K-s fiatalok70%-a) magyar nemzetiségű.

Ezzel elérkezett a pillanat, hogy a belga kezdeményezés kiszélesítésére gondoljunk. 2006 március 15ikén, Budapesten megszületett az F.S.K Magyarország. A szervezet összefogja a F.S.K. - s öregdiákokat, akik ma hazájukban felelősségteljes pozíciókban dolgoznak. Tanárok, közgazdászok, jogászok… Az F.S.K. - n belül, a magyar jezsuita provincia támogatásával ők segítenek a jövendőbeli ösztöndíjasok kiválasztásában, és a szociális tevékenységek megvalósításában. Az alapítás után három évvel újból szembenézhetünk a kihívással:

"Mi lenne ha Európa egyre inkább apostoli területünkké válna?"

Egy felmérésünk, Merre fejlődjön az F.S.K. ? elnevezéssel, nyilvánvalóvá tette különleges célkitűzésünket: a nemzeti határokat áthidalva befogadjuk, és támogatjuk arra méltó családok fiataljait képzésük rövid idejére, megteremtve köztük és általuk a nagylelkűségen, és testvériségen alapuló kapcsolatot, mely segít egy testvéri Európa felépítésében. Ezáltal valódi emberi kapcsolatok tudnak kialakulni az új európai döntéshozók generációjában. Ez egy általunk hozzáadott érték, melyre a most alakuló Európának szüksége van, hogy megfeleljen az emberi, társadalmi és szellemi dimenziók követelményeinek, hogy Európát ne csupán gazdasági és politikai célkitűzései vezéreljék. Nem véletlenül választották az F.S.K vezetői a "A kézfogás Európája " mottót, és logót.

A dél-belgium-luxembourg-i és magyarországi jezsuita provinciák közötti kapocs egy összefüggő kezdeményezésben állt össze. Annál is inkább, mivel a két provincia történelmük egy-egy részletében már összekapcsolódott. A két provincia idősebb tagjai emlékeznek a magyar történelem fájdalmas epizódjára, amikor 1956-ban a magyar forradalom leverése számos rendtársunkat arra kényszerítette, hogy nyugatra meneküljön. Még emlékszünk a magyar rendtársakra az Eegenhovenben filozófia és teológia tanulmányokat folytató rendtársakra, közülük is Szabó Ferencre, és akivel nemrég Budapesten is találkoztam.

És ők is emlékeznek, ha nem is az órák tartalmára… ontológia tanárukra Fejér József Atyára, és szociológia órákról Varga László Atyára. Ma is ugyanolyan hálával, és elismeréssel gondolunk rájuk, mint fiatalként, mikor még kevésbé értettük országuk akkori helyzetét, és menekülésüket. Ádám János Atya írta 2001 augusztusában az F.S.K –hoz intézett levelében: "Mindig is csodálattal figyeltem a belga emberek nagylelkűségét. Néhány idősebb atyánk hónapokat töltött belga családoknál és intézményeknél az első világháború után, mert családjaik nagyon szegény sorsúak voltak. Én személyesen az ’56-os forradalom után tapasztalhattam meg ezt a nagylelkűséget, amikor sok magyar diák kapott lehetőséget, hogy Belgiumban tanulhasson. Hála a belga nép önzetlen segítségéért. Az önök szervezete nagyszerű hagyományokat követ."

A történelmünk ezen közös részletei minket belga, és magyar jezsuitákat közel hoztak egymáshoz, a közöttünk lévő kapocs pedig lehetővé teszi, hogy közös terveket dolgozzunk ki határainkon túl: "Mi lenne ha Európa egyre inkább apostoli területünkké válna…"

Daniel Sonvenaux Atya, (a Dél-Belgium és Luxemburg régió tartományi főnöke) és Lukács János Atya (Magyarország tartományi főnöke) között 2008 végén zajlott párbeszédek a Fraternité Stanislas Kostka belga, és  magyar ágainak összehangolásához vezettek. Ez önmagában nem mutat új irányba, de egy újfajta közreműködés lehetőségét hordozza a két jezsuita tartomány között, melyek a holnap Európájának két meghatározó pólusai. A két tartományi főnök levelezéséből kiderül szándékuk, hogy " az F.S.K-t egy tartomány-közi apostoli műnek … a két tartomány közös kezdeményezésének tekinthetjük … ami egy gondosan kidolgozott terv után 2009-ben elkezdhet kibontakozni. " Követve Daniel Sonveaux Atya javaslatát, Lukács János Atya úgy vélekedik: " ha a két tartomány fenntartja az együttműködést az F.S.K-val, az a kétoldali apostoli közreműködés egy szép példája lenne hogy megvalósuljon a CG35-5 dekrétum által hirdetett apostoli kezdeményezés.

Ez a jövendőbeli tartományközi együttműködés Xavier Griffé Atya budapesti tartózkodása során dőlt el. A Fraternité Stanislav Kostka magyar ágát hat F.S.K-s öregdiákból álló csapat irányítja, Nemeshegyi Péter Atya támogatásával, míg a belga ág egy közhasznú egyesületként működik Pierres Devos és Xavier Griffé Atyák támogatásával.

Long life

Xavier Griffé s.j.